2013. március 29., péntek



                                             


                                                      Mese  a Gazdinak.


Drága Gazdi!
Csukd be a szemed,most én mesélek Neked.Tudom,hogy meghallod, mert nagyon várod,hogy jelt adjak magamról.Tudod hosszú volt az út idáig és éppen jókor engedtél el,hogy még idejében ideérjek!Alaposan elfáradtam, de most lesz időm bőven,hogy kipihenjem magam, mielőtt végleg hajóra szállok.

Képzeld el,hol vagyok!
Nem, ezt úgysem fogod kitalálni,de muszáj elhinned!
Igaz,hogy Te nem látsz engem,de én egész éjjel látlak Téged.
Mert a Hold bevilágít a csukott ablakodon!

 Igen,igen,itt csücsülök a H o l d o n !!

Na úgye,hogy nem gondoltad volna!
Itt vannak képzeld a Barátaim is: Ronnó az első kiskutyád.Azt mondja Anyukád sosem tudta rendesen kimondani a nevét , csak Renault-nak hívta.Ezen én olyan jót nevettem!Mondtam is neki,hogy de hiszen az nem is kutyanév, az a te autód neve.
Meg is sértődött, hogy kinevettem.Amikor megkérdezte tőlem:
-Na és téged hogy hínak?-büszkén mondtam,hogy Cash ! Erre ő kezdett nevetni, még hempergett is a poros Holdon és azt modta:
-Ez aztán tényleg nem kutyának való név!Hiszen az,hogy Cash készpénzt jelent.
-Nem,nem mondom neki- az én Gazdim azt mondta azt jelenti:gazdagság !
Pontosabban azt mondta:”Te vagy az én gazdagságom!”
-A teljes és tisztességes nevem pedig:Marvelius Ding-Dong Cash!
De a mami Gazdi csak Kesnek,Kesinek sőt….. Keshercegnek szólított !!

Erre pedig mindannyian nevetni kezdtek,akik csak körül-ültek bennünket!
-Ja, persze még nem is mondtam,képzeld itt vannak a régi Barátaim: Amika, CézárI
-Cézár II.CézárIII, vagyis Cézár összes,Bundás,Nyüzsi,Csöpi és Ármika !
Nagyon kedvesen fogadtak.Hoztak nekem Csillagharmat vizet,Hold porában sült pogácsát,Napfénysugár koszorút a fejemre.Itt minden új Társat ezzel üdvözölnek.
De persze ez közel sem olyan kedves számomra, mint az a virágkoszorú,amit Te fontál a fejemre sárga -pittypangból és azt mondtad:
-Ez a koronája az én Keshercegemnek!-emlékszel?Nagyon szerettem,amikor kicsit bolondos voltál.
Szóóóval, ennyi ajándékkal meglepve,egészen meghatódtam és zavarban voltam,mert a Barátaim azt kérdezgették,hogy…  mit hoztam magammal?
Ezen kicsit gondolkoznom kellett,nehogy megsértsem őket azzal, hogy üres kézzel jöttem.

Nagyon szép itt minden!
És csodálatos a panoráma!
Amíg a válaszon gondolkodtam,átnéztem a csillagok között a Hold peremén.
Láttam,hogy a Nap éppen lemegy a házad felett és alattam a Hold bevilágít az ablakod lehúzott redőnye mögé….
Most is látom, hogy még mindig nem alszol..egy gyertya mellett üldögélsz …és …
…csak nem sírsz?  Óóóóó…de hát Te mondtad,hogy elengedsz…. Hogy hiányzom?.... Te is nekem…de majd segítek,hogy megértsd miért kell itt maradnom…de most folytatom a mesét:

-Sokat tanultam a Földi életemben –válaszoltam a feszülten várakozó barátaimnak.
Ajándékot hoztam nektek.
Először is gyertek közelebb Ármi,Ronnó,Amika,Cézár összes,Bundi és te is kicsi Nyüzsi.

---- szagoljátok meg a bundámat:elhoztam nektek a Föld minden illatát:a tavaszi harmatos hajnalét,a havas tél frissességét,a nyári virágokét,az őszi színpompás eső-erdők és …a Gazdi illatát.
-----Nézzetek a szemembe és lássátok a tengerek,tavak és folyók vizének kékjét, a fák zöldjét,a mezők virágait,a gyermekek mosolyát ,az öregek bölcsességét,…Gazdám szemének fényét…..
----Csukott szemmel emlékezzetek az ünnepi ebédek mesés ízeire, a jutalom falatok örömére források vizének édes … a Gazdáitok könnyeinek sós ízére..
-----Hallgassátok a hajnali madár csicsergést,az izgalmas vadászkürt szót,a játékos társak csaholását,a hegyi patakok csobogását,a szél zúgását a falevelek susogását, a zene dallamát-- a Gazdik dícséretét, becéző hívó hangját…
-----Sohase felejtsétek mancsotok alatt érezni a Föld parkjainak füves puhaságát,a fehér ropogós hótakarót a hegyekben , az erdők csúszós lombtakaróját, bundátokon a folyók vizének hűsítő sodrását… és a gazdátok simogató érintését.








Ne felejtsétek el Őket sohasem, mert Ők nem felejtenek el minket, amíg csak élnek…

-Tudjuk..…nem felejtjük...szólt Ronika
-Szép ajándékot hoztál…bólogatott Bundás .
Mi pedig a többiekkel  csak úgy fekszünk csendesen.
Azt hiszem egy kicsit elszundikáltunk.Mi kutyák szivesen alszunk,lustálkodunk,de inkább csak csukott szemmel ábrándozunk az égi és a földi otthonainkról.A gazdik nem tudják, hogy mi mindkét otthonunkat szeretjük..
Telihold van.
Szokatlan nekem még ez a sok fény.A Földi emlékeinkről álmodozunk és örülünk,hogy újra együtt lehetünk.De a Gazdikra nagyon jó emlékeznünk.

-Gyere ide mellém  kicsi Renault-akarom mondani Ronnó….
 -Mondd Cash!A Gazdiék ugye téged is nagyon szerettek?
-De még mennyire!Csak néha elfelejtették egymást is jól szeretni…
-..és az emberek ,néha jobban szeretnek minket, mint egymást…Meg kell végre tanítanunk nekik,hogy miért szoktuk megkeresni őket…
-Miért, hát még nem tudják?-kiváncsiskodik Nyüzsi.
-Nem, dehogy tudják!-válaszolnak kórusban a többiek, miközben lemondóan csóválnak.
-Ők azt hiszik, kiválasztanak minket egy alomból,jó előre eltervezik, milyen fajtát,szint választanak és kész-morgolódott Ármi.
-Aztán először szeretnek, kedvünkbe járnak,sokat játszanak velünk,végül elhagynak minket-szomorkodik Bundás.
-Az én gazdám ajándékba kapott engem !–dicsekedett Cézár II.-ezért örült nekem annyira.
-Kest akarom hallani,maradjatok már csendben !vakkantott Ronnó.

-Az én Gazdáimmal egészen más a helyzet –mondtam.
A  papa-Gazdiról csak annyit modhatok,olyan tiszta fényű a szíve,mint a Sirius…

-Mint a Siiiiriuuus? Kérdezte Nyüzsi izgatottan.
-Az meg milyen ízű?
-Jaj,de buta vagy-förmedt rá Cézár I.-az egy csillag!És a fénynek különben sincs íze,te buta!
-Aha,tényleg…huppant vissza Nyüzsi csalódottan

-Szóóóval,… a mami-Gazdi nem hétköznapi teremtés,az már biztos…bár neki a szeme fénye hasonlít a Siriusra…csakhogy  Ő értett engem.Pontosabban értettük egymást és sokat beszélgettünk, tudod Nyüzsikém?
-Tudott ugatni is?-
-Nyüzsi ! Fekszik,nyugszik,pihen!-szólalt meg Cézár III.-folytasd Kes!

-Egyszóval a mami-Gazdi tudta,amikor először jöttek értem , hogy  azért van ott, mert most jött el az ideje,hogy Ronnó után –ahogy Ő szokta mondani” tudat alatt bevonzott engem” az életükbe…
…és azt is tudta,hogy majd lesz köztünk egy,  a sok spániel közül,aki majd őt választja….Ezért csak ült és várt…Én persze rögtön tudtam,hogy Ő az.
Ők azok.Az én leendő két drága Gazdim!Végre eljöttek értem!
 Először csak magamban örültem,aztán éreztem,milyen hevesen ver a szívem!Később ,kicsit szégyenlősen odasomfordáltam,mert mi lesz,ha mégsem olyan „spirituális”a mamiGazdi,mint ahogy gondoltam…Aztán ,sietősre vettem  az iramot,hogy észrvegyen !Hiszen a többi spániel -tőlem mind,jóval nagyobb volt…..De már láttam a szemében a fényt…
-A Síííriust?
-Nyüzsi!!!Lapulj vissza a helyedre!Pssszt!Figyelj!
-….elindult felém Ő is és felemelt!Sirius a megmondhatója milyen boldog voltam!
-Úgye,megmondtam!Látod Cézár?
-Psssz! De akkor sem Síírius,hanem Szíriusz,maradj már!

-Csak úgy szuszogtam örömömben, és annyi puszit adtam neki,hogy nem volt semmi kétsége, csak nevetett, és igen igen, tudta, hogy miatta érkeztem!!
12 évet terveztem velük maradni,amíg megtanítom őket arra, mit kell tudniuk magukról.
21 nappal maradtam tovább ,talán most megértik…és tudják.
-Gondolod, Kes?
-Ha én elmondom a mamiGazdinak,Ő biztosan megérti,és mesél róla majd másoknak akik még nem értik,mi a kutyák küldetése a Földön és ha ezért kicsit majd bolondnak tartják, Ő azt sem bánja. Csak a mesélés a lényeg. Azt mondja  a mesék gyógyítanak és a szavaknak ereje van. Gyógyító ereje.De bizony azt is tudja, hogy csínján kell bánni a szavakkal, mert a lelket rombolni is lehet vele, ha nem a szeretet hatja át….

-ÓÓÓóóó!azok a szavak !Milyen jó, hogy mi nem használunk szavakat Síííriusra…
-Ne mondj semmit Nyüzsi,, rendben?-intett felé Ármi.
-Jó,jó,de mondd Kes mit is kell megtanítanunk a Gazdiknak,már elfelejtettem.
-Elfelejtetted???-szólt rá Bundás- de hiszen nekünk kutyáknak az egyik erényünk az EMLÉKEZÉS képessége!A többi állat erre nem, vagy csak alig képes!
-Bizony-szólalt meg Bundás-amikor az én Gazdim eltünt 5 évre és újra visszatért, pontosan felismertem, elé rohantam,emlékeztem rá!Nemcsak felismertem!Végig emlékeztem rá!.....és visszavártam….
-Ezért tért vissza..?
-Okos vagy Nyüzsi!-ezért tért vissza….mert ugyan szavak nélkül üzentem Neki, hogy várom…és Ő mégis megértette.Mert szeretetett.És mert emlékezett rám.Ő is.
-Akkor ha a Gazdik is emlékeznek ránk ….ők is erényesek?
-Jaj, Nyüzsi! Most a saját erényeinkről beszél Kes, -figyelj.
-Igen, Nyüzsi, jól gondolod.Azért van dolgunk az emberekkel, hogy megtanítsuk őket az igaz természetükre, az egyetemes emberi értékekre..
-Mi kutyák, az EMBERT..???
-Igen.Méghozzá úgy,hogy példát mutatunk.
-Hogyan?...Síííriusra…mik azok az erények az egyetememben…
-Először is megtanítjuk Őket nevetni,játszani.Aztán addig szeretjük Őket,amíg meg nem unják.Olyan hűséggel mutatjuk meg az irántuk való elfogadásunkat,a türelmünket,hogy a legkeményebb emberi szív is meglágyuljon.Ablakot nyitunk a bezárt emberi lelkeken.Fényt viszünk a szemükbe.De ha kell,lenyalogatjuk a könnyeiket.
-Szóval?...
-Az egyetemes emberi értékeket minden Gazdi ismeri,ez bennük van,csak néha elfelejtik..
Nekünk kell emlékeztetnünk rá Őket.
-Sorolom neked:ilyen a Szeretet,ami a szívünkből fakad.Az Igazság felismerése, a Jóság,vagyis a minden élőlény iránti tisztelet,a Becsület,vagyis a helyes viselkedés és végül a Béke,vagyis a nyugalom,amihez a megbocsátáson keresztül vezet az út.
Meg kell tanítanunk a Gazdikat a SZERETETRE.Mert,ha szeretnek, már a többi erényt is könnyen megtanulják és ha majd meg is valósítják…….. boldogabbak lesznek.
-…..és én hogy mutassak példát,ez olyan bonyolult és egyetemet sem végeztem..óóóóó.
-SZERETNÜNK kell őket…..Feltétel nélkül….Hűséggel….Szavak nélkül….Csendben.
-Óóóóóó,hát akkor az nem is nehéz,de én eddig is ezt csináltam,akkor mostmár mehetek is vissza új gazdit keresni??-lelkendezett Nyüzsi….
-Nem tudom ….mindenre én sem tudom a választ.Az én Gazdimnak mindent megtanítottam de úgy érzem egy fontos dolgot még meg kell üzennem Neki,mert sírni látom,de sajnos nem tudom miért? Valahogy be kell fejeznem ezt a levelet,hogy végre mosolyogni lássam…
-Tényleg sír….látom,az enyém is…
-Aha,látod,Nyüzsi
-Aha,aha……óóóóóó….szegény
-Akkor én indulok is tovább,látom érkezik a hajónk.
-A Hajóóóónk??
-Igen.Azért vagyok itt,mert csak 25000 évenként egyszer jön erre a Csillagközi járat.
-De hát a kutyák nem a holdon laknak Kes?
-Nem Nyüzsi.Látom,elfelejtetted,hogyan jutottál idáig…Itt a nagy „Egyetemben” minden embernek és állatnak saját Csillag-otthona van.
Látod,az ott a Nap,a legfényesebb fényű csillag a Földről.Mindjárt előbukkan…Előtte a Föld,az a gyönyörű Kék bolygó,a második otthonunk,ahova mindig visszatérünk….emlékszel?Ahol most csücsülünk ,a Hold  csak egy pihenőhely,egy állomás,ami a Föld körül kering,és amerre csak nézel, láthatod a milliárdnyi csillagrendszert,benne a megszámlálhatatlan csillagképpel….
-Képpel???
-Igen.Az ott a Fiastyúk, az ott a Göncöl szekér,amaz a Bak csillagkép,az meg az Oroszlán,a Kos, a Halak, a Rák,a Skorpió,a Bika……….a
-….és,és,és hol van a mi igazi otthonunk?
-…Nézd csak!Az ott a Tejút…Látod a közepén azt a csillagot?
-…Áááá,milyen fényes, nézzétek, nézzétek,Ármi,Ronnó,Amika,Bundás,Cézárok összes!
Hogy fénylik!
-Igen,a Földről a Nap után a legfényesebb csillag, olyan fényes,mint a Gazdim szíve,mint a mamiGazdi szeme fénye ...
-..mint a..a…a..,csak nem?
-De igen , a Sírius:más szóval  a Kiskutya.Mögötte pedig az igazi otthonunk a Nagykutya Csillagkép,vagyis a CANIS MAIOR ezer és ezer csillag-otthonnal.
-Erről mesélt az én Gazdim, mielőtt elindultam…mert olyan sokáig maradtam Vele, hogy majdnem elfelejtettem,honnan jöttem….Azt mondta,ne féljek,induljak bátran,mert milliárdnyi csillag van  és a „csillagokat be kell lakni”.Azt mondta,majd, ha eljön az ideje, Ő is utánam jön és majd találkozunk,aztán megkeresi a saját csillagát,de még valami dolga van……tudjátok azon a másik bolygón a régi otthonunkon….a Földön
-Vauuuuuuuuu!
-Vauuuuuuu!
-Vauuuuuuuuu!
-Nos,szólt az öreg Bundás- Marvelius Ding-Dong Cash,akkor vezess hát minket a Tejúton hazáig a Nagykutya csillagképbe-
-Induljunk,Barátaim, itt a Hajófar csillag,suhanjunk rajta sebesen!Nézd Nyüzsi !Szomszédaink az Egyszarvú képe amott a Nyúl…
-Óóó és ott a Galamb csillagképe!....és ott….ott a Síííírius !a Kiskutya!!, hogy őrzi a bejáratot!Fényes,mint a Gazdid szeme!
-…………..Igen,mint a Gazdim szeme……….mint a Gazdim szíve……………
-Ott van végre az OTTHONUNK! Végre hazataláltunk .A Nagykutya ragyogó csillagmilliárdja!
-Látod Nyüzsi?Az otthonunk úgy híják::CANIS MAIOR.
- Látom Kes.Csodálatos.De mi van a bejáratra írva?

-A legfontosabb lecke,amit magunkban újra meg kell erősítenünk,amíg pihenünk.
Aztán pedig ha újra érezzük a hívást…és újra útra kelünk meg kell tanítanunk minden Gazdinak, aki elfelejtette mi a legnagyobb gazdagság az Életben.
Gyere közelebb,olvasd és vésd jól az emlékezetedbe :

 „ A Szeretet mint gondolat:az Igazság.
   A Szeretet mint cselekedet:a Becsület.
   A Szeretet mint érzés:az Erőszaknélküliség.
   A Szeretet mint megértés:a Béke.”
   /Sai Baba/

-Mondd Kes, ez az egyetemes érték?
-Igen Nyüzsi.Ez áll minden Csillag-Otthon bejáratán.Erre kell megtanulni emlékezni ,hogy boldogok lehessünk.
Akkor ,beléphetünk végre,hogy belakjuk a csillagunkat?
-Menj csak Nyüzsi!fuss Ami! spuri Ármi !szaladj Roni!Bundás és összes Cézár !.....
………….én még befejezem a levelemet,a Gazdimnak….

Édes Gazdám!
Kérlek ne sírj értem….Nem haltam meg,csak elköltöztem. Haza .
Amikor hiányzom, csak nézz fel este a csillagos égre.
Ott vagyok, ahol a legfényesebb csillag ragyog: a Kiskutya  mellett.
Ott választottam csillagot.Innen vigyázok Rád .
Látod, itt vagyok a fényben,a kellős közepében
…én…a  f…ÉN…y  -ben vagyok,
hogy világítsak Neked,hogy ne félj éjszaka, és a napfényben is én leszek,aki majd simogat.

Kes.